A vegyipari csövek és szelepek nélkülözhetetlen részét képezik a vegyipari termelésnek, és összekötő kapocsként szolgálnak a különféle vegyipari berendezések között. Hogyan működnek a vegyipari csövekben található 5 leggyakoribb szelep? Mi a fő céljuk? Melyek a vegyipari csövek és szerelvények szelepei? (11 féle cső + 4 féle szerelvény + 11 szelep) Vegyipari csövek, ezek a dolgok, teljes körűen!
Csövek és szerelvények, szelepek vegyiparhoz
1
11 típusú vegyipari cső
Vegyi csövek típusai anyag szerint: fémcsövek és nemfémes csövek
Més másokPipe
Öntöttvas cső, varratos acélcső, varrat nélküli acélcső, rézcső, alumíniumcső, ólomcső.
①Öntöttvas cső:
Az öntöttvas cső az egyik leggyakrabban használt cső a vegyipari csővezetékekben.
A törékenység és a gyenge csatlakozási tömörség miatt csak alacsony nyomású közegek szállítására alkalmas, magas hőmérsékletű és nagynyomású gőz, valamint mérgező, robbanásveszélyes anyagok szállítására nem alkalmas. Általában földalatti vízellátó csövekben, gázvezetékekben és csatornacsövekben használják. Öntöttvas cső specifikációi Ф belső átmérő × falvastagság (mm).
② varratos acélcső:
Varratos acélcső a hagyományos víz- és gázcsövek (0,1 ~ 1,0 MPa nyomás) és a vastagított csövek (1,0 ~ 0,5 MPa nyomás) nyomáspontjainak felhasználása szerint.
Általában víz, gáz, fűtőgőz, sűrített levegő, olaj és egyéb nyomás alatt álló folyadékok szállítására használják. A horganyzott csöveket fehéröntvény csőnek vagy horganyzott csőnek nevezik. A nem horganyzott csöveket feketeöntvény csöveknek nevezik. A specifikációikat névleges átmérőben fejezik ki. A minimális névleges átmérő 6 mm, a maximális névleges átmérő 150 mm.
③ Varrat nélküli acélcső:
A varrat nélküli acélcsövek előnye az egyenletes minőség és a nagy szilárdság.
Anyaga szénacél, kiváló minőségű acél, alacsony ötvözetű acél, rozsdamentes acél és hőálló acél. A különböző gyártási módszerek miatt kétféle típusra osztható: melegen hengerelt varrat nélküli acélcsőre és hidegen húzott varrat nélküli acélcsőre. Csővezeték-mérnöki csőátmérőknél az általánosan használt melegen hengerelt cső, az 57 mm-nél kisebb átmérőjű csőnél az általánosan használt hidegen húzott cső.
A varrat nélküli acélcsöveket általában különféle nyomás alatt álló gázok, gőzök és folyadékok szállítására használják, és magasabb hőmérsékletet is elviselnek (kb. 435 ℃). Az ötvözött acélcsöveket korrozív közegek szállítására használják, amelyek közül a hőálló ötvözött csövek akár 900-950 ℃ hőmérsékletet is elviselnek. A varrat nélküli acélcsövek specifikációi Ф belső átmérő × falvastagság (mm).
A hidegen húzott cső maximális külső átmérője 200 mm, a melegen hengerelt cső maximális külső átmérője pedig 630 mm. A varrat nélküli acélcsöveket felhasználás szerint általános varrat nélküli csövekre és speciális varrat nélküli csövekre osztják, például varrat nélküli cső kőolaj krakkoláshoz, varrat nélküli cső kazánhoz, varrat nélküli cső műtrágyához és így tovább.
④Rézcső:
A rézcső jó hőátadó hatással rendelkezik.
Főként hőcserélő berendezésekben és mélyhűtő berendezések csővezetékeiben, műszeres nyomásmérő csövekben vagy nyomás alatti folyadék továbbításában használják, de 250 ℃-nál magasabb hőmérsékleten nem szabad nyomás alatt használni. Mivel drágább, általában fontos helyeken használják.
⑤ Alumínium cső:
Az alumínium jó korrózióállósággal rendelkezik.
Az alumíniumcsöveket általában tömény kénsav, ecetsav, hidrogén-szulfid és szén-dioxid, valamint más közegek szállítására, valamint hőcserélőkben is gyakran használják. Az alumíniumcsövek nem lúgállóak, és nem használhatók lúgos oldatok és kloridionokat tartalmazó oldatok szállítására.
Az alumíniumcsövek mechanikai szilárdsága a hőmérséklet emelkedésével és az alumíniumcsövek használatának jelentős csökkenésével együtt növekszik, így az alumíniumcsövek használata nem haladhatja meg a 200 ℃-ot, a nyomásvezetékek esetében pedig a hőmérséklet még alacsonyabb lesz. Az alumínium alacsonyabb hőmérsékleten jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, ezért az alumínium és alumíniumötvözet csöveket többnyire levegőleválasztó berendezésekben használják.
(6) Ólomcső:
Az ólomcsövet általában savas közeg szállítására használják csővezetékként, amely 0,5–15%-os kénsavat, szén-dioxidot, 60%-os hidrogén-fluoridot és 80%-nál kisebb koncentrációjú ecetsavat képes szállítani. Nem szabad salétromsavval, hipoklórossavval és más közegekkel keverni. Az ólomcső maximális üzemi hőmérséklete 200 ℃.
Nemfémes csövek
Műanyag cső, műanyag cső, üvegcső, kerámia cső, cementcső.
①Műanyag cső:
A műanyag csövek előnyei a jó korrózióállóság, a könnyű súly, a kényelmes öntés és az egyszerű feldolgozás.
Hátrányai az alacsony szilárdság és a rossz hőállóság.
Jelenleg a leggyakrabban használt műanyag csövek a kemény polivinil-klorid cső, a lágy polivinil-klorid cső, a polietilén cső, a polipropilén cső, valamint a fémcső felületszórása polietilénnel, politrifluoretilénnel és így tovább.
② gumitömlő:
A gumitömlő jó korrózióállósággal, könnyű súlyú, jó plaszticitással, telepítéssel és szétszereléssel rendelkezik, rugalmas és kényelmes.
A gyakran használt gumitömlők általában természetes gumiból vagy szintetikus gumiból készülnek, és alacsony nyomásigényű esetekre alkalmasak.
③ Üvegcső:
Az üvegcső előnyei közé tartozik a korrózióállóság, az átlátszóság, a könnyű tisztítás, az alacsony ellenállás és az alacsony ár, a hátránya pedig a törékenység, nem pedig a nyomás.
Gyakran használják tesztelési vagy kísérleti munkahelyeken.
④ kerámia cső:
A kémiai kerámiák és az üveg hasonlóak, jó korrózióállósággal rendelkeznek, a hidrogén-fluorid, a fluor-kovasav és az erős lúgok mellett ellenállnak a szervetlen savak, szerves savak és szerves oldószerek különböző koncentrációinak.
Alacsony szilárdsága és törékenysége miatt általában korrozív közegek kizárására használják csatorna- és szellőzőcsövekben.
⑤ Cementcső:
Főként nyomáskövetelményekhez használják, a tömítés átvétele nem nagy alkalmakkor, például földalatti szennyvízben, vízelvezető csövekben és így tovább.
2
4 típusú szerelvény
A csővezetékben lévő csövön kívül a folyamatgyártás, a telepítés és a karbantartás igényeinek kielégítése érdekében számos más alkatrész is található a csővezetékben, például rövid csövek, könyökök, pólók, reduktorok, karimák, redőnyök és így tovább.
Ezeket a csővezeték-tartozékok alkatrészeit általában szerelvényeknek nevezzük. A csőszerelvények a csővezeték nélkülözhetetlen részei. Íme egy rövid áttekintés néhány gyakran használt szerelvényről.
① Könyök
A könyökidomot elsősorban a csővezeték irányának megváltoztatására használják, a könyök hajlítási foka szerint különböző osztályozások szerint, gyakoriak a 90°, 45°, 180° és 360°-os könyökidomok. A 180° és 360°-os könyökidomot „U” alakú hajlításnak is nevezik.
A technológiai csővezetékeknek is vannak speciális könyökszögeik. A könyökök használhatók egyenes csőhajlításra vagy csőhegesztésre, de öntéssel és hegesztéssel, öntéssel és kovácsolással, valamint egyéb módszerekkel is gyárthatók, például nagynyomású csővezetékekben a könyökök többnyire kiváló minőségű szénacélból vagy ötvözött acélból készülnek kovácsolás céljából.
②Póló
Amikor két csővezeték egymáshoz van csatlakoztatva, vagy bypass söntre van szükség, a csatlakozásnál lévő szerelvényt pólónak nevezik.
A csőhöz való hozzáférés különböző szögei szerint létezik függőleges csatlakozás a pozitív csatlakozóhoz, átlós csatlakozás a T-idomhoz. A ferde T-idomokat a dőlésszög szerint nevezik el, például 45°-os ferde T-idomot és így tovább.
Ezen kívül a bemenet és a kimenet mérete szerint azonos átmérőjű T-idomokat is használnak. A hagyományos T-idomok mellett, de gyakran a csatlakozási pontok számával is, például négy, öt, átlós csatlakozó T-idomokat is neveznek. A hagyományos T-idomok a csőhegesztésen kívül öntött csoportos hegesztést, öntést és kovácsolást is tartalmaznak.
③Csőcsonk és reduktor
Amikor a csővezeték-szerelésből hiányzik egy kis szakasz, vagy a csővezeték karbantartási igényei miatt egy kis, kivehető csőszakaszt kell beszerelni, gyakran egy mellbimbót használva.
A mellbimbó átvétele csatlakozókkal (például peremes, csavaros stb.), vagy egyszerűen csak egy rövid cső, más néven csőtömítés volt.
Két egyenlőtlen átmérőjű cső száját fogják összekötni a csőszerelvényekkel, amelyeket reduktornak neveznek. Gyakran méretfejnek is nevezik. Az ilyen szerelvényeknek van öntvényes reduktora, de olyan is, amelyik csövet vágnak és hegesztenek, vagy acéllemezből hengerelnek. A nagynyomású csővezetékekben lévő reduktorok kovácsolt darabokból vagy nagynyomású varrat nélküli acélcsövekből készülnek.
④Karimák és redőnyök
A telepítés és karbantartás megkönnyítése érdekében a csővezetéket gyakran levehető csatlakozásban használják, a karima pedig egy gyakran használt csatlakozóelem.
Tisztításhoz és ellenőrzéshez vaklemezt vagy zárt nyílást kell a csővezeték végére szerelni. A vaklemezzel ideiglenesen lezárható a csővezeték egy csatlakozási pontja vagy szakasza, és megszakítható a rendszerrel való kapcsolat.
Általánosságban elmondható, hogy az alacsony nyomású csővezetékeknél a vak és a tömör perem alakja megegyezik, ezért ezt a vakot karimafedélnek is nevezik, ez az azonos peremű vak szabványosított, a konkrét méretek a vonatkozó kézikönyvekben találhatók.
Ezenkívül a vegyipari berendezések és csővezetékek karbantartása során a biztonság garantálása érdekében gyakran acéllemezből készült tömör tárcsákat helyeznek a két karimába, hogy ideiglenesen elszigeteljék a berendezést vagy a csővezetéket és a termelési rendszert. Ezt a vakot szokásosan behelyező vaknak nevezik. A vak mérete behelyezhető az azonos átmérőjű karima tömítőfelületébe.
Közzététel ideje: 2023. dec. 1.